Az Európai Versenyképességi Alap és a 2028 és 2034 közötti költségvetés: mi változik a technológiai finanszírozásban

Minden uniós finanszírozási program, amelyre ma pályázhat, 2027 végén lejár. Az, ami felváltja őket, most van tárgyalás alatt, és lényegesen másképp néz ki, mint a mai rendszer.

A Bizottság 2025. július 16-án terjesztette elő a következő többéves pénzügyi keretet a 2028 és 2034 közötti időszakra, közel 2 billió euró értékben, ami az időszak átlagában nagyjából az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,26 százaléka. A technológia szempontjából két dolog számít benne: az új Európai Versenyképességi Alap, amely sok mai eszközt összevon, és az utódjaként induló kutatási keretprogram, amelynek javasolt kerete csaknem a jelenlegi kétszerese.

Ha többéves horizonton tervez technológiai beruházást, ez többet számít, mint a jelenlegi programok utolsó évei.

Milyen problémára válaszol

A diagnózis nagyrészt a Draghi-féle európai versenyképességi jelentésből származik, amely szerint Európa keveset fektet az innovációba, amit pedig befektet, azt túl sok apró eszköz között szórja szét, és túl sokáig tart, mire a pénz eljut a kedvezményezettekhez.

A jelenlegi szerkezettel kapcsolatos konkrét panaszok jól dokumentáltak, és többségükben jogosak:

Túl sok a program. Egy stratégiai technológián dolgozó cégnek ki kell derítenie, hogy egy tucat eszközből melyik illik hozzá, és mindegyik más szabályokkal, más portállal, más jelentéstétellel és más határidőkkel dolgozik.

Széttöredezett szabálykönyvek. A jogosultság, a költségszabályok és a társfinanszírozási arányok programonként eltérnek, anélkül, hogy ennek a kedvezményezett számára látható oka lenne.

Lassú kifizetés. A felhívástól a támogatási megállapodásig hat-tizenkét hónap a szokásos, és a hosszabb sem ritka. Egy növekvő cégnek ez nagyon hosszú idő.

Nincs folytonosság az innovációs úton. A kutatási finanszírozás, a bevezetési finanszírozás és a növekedési tőke külön eszközökben ül, és nincs köztük átjárás.

Mit csinál az Európai Versenyképességi Alap

A javaslat sok mai eszközt von össze egyetlen alapba, egyetlen szabálykönyvvel és egyetlen belépési ponttal a pályázók számára. A kimondott cél az, hogy stratégiai technológiákba fektessen az egységes piac egészén, egyszerűsítse és gyorsítsa a finanszírozást, és magán- és közberuházásokat hívjon életre.

A Draghi-ajánlásokat követve az alap néhány stratégiai terület köré szerveződik:

Tiszta átállás és dekarbonizáció. Nettó nulla technológia, energia, ipari dekarbonizáció.

Digitális vezető szerep. Mesterséges intelligencia, félvezetők, kvantumtechnológia, hálózati technológiák, kiberbiztonság, fejlett digitális technológiák.

Egészség, biotechnológia, mezőgazdaság és biogazdaság.

Védelem és világűr.

Emellett átfogó hangsúly az ellenálló képességen és a biztonságon.

A Tanács 2026 júniusában alakította ki az álláspontját az alapról, vagyis a körvonalak tisztulnak, a teljes keretösszeg és a területek közötti arány viszont továbbra is tárgyalás tárgya.

Mi lesz a Horizont Európával

Az utódprogram megtartja a Horizont Európa nevet, és önálló program marad, nem olvad be a Versenyképességi Alapba. A javasolt keret nagyjából 175 milliárd euró, közel a jelenlegi 95,5 milliárd kétszerese.

A szándék szerint a Horizont Európa a kutatást és a korai innovációt fedi le, a Versenyképességi Alap a bevezetést és a növekedést, együtt pedig végigkísérnek egy projektet a gondolattól a piacra vitelig anélkül, hogy a kedvezményezettnek félúton eszközt, portált és szabálykönyvet kellene váltania.

Hogy ez a gyakorlatban működik-e, teljesen a végrehajtáson múlik, és az európai egyszerűsítési ígéretek története nem biztató. A szándék viszont világos, és a szerkezeti változás valódi, nem kozmetikai.

Mit jelent ez a tervezésben

A jelenlegi programok tovább futnak

Ez a legfontosabb gyakorlati tudnivaló, és gyakran keverik. A Horizont Európa, a Digitális Európa program, a CEF és a többiek 2027 végéig futnak, a keretükben finanszírozott projektek pedig még évekig folytatódnak. Semmi nem áll le.

A 2026 és 2027 közötti munkaprogramok az utolsó teljes ciklust jelentik a mai szabályok szerint, és tekintélyes méretűek. Ha valami illik önhöz, inkább most pályázzon, mint hogy az új szerkezetre várjon: annak időbe telik, mire működőképessé válik, az új programok első felhívásai pedig mindig lassabbak és kevésbé kiszámíthatók.

Rendszerint van egy holtidő

Az egyik keret vége és a következő első felhívásai között jellemzően szélcsend áll be. A programokat el kell fogadni, a munkaprogramokat meg kell írni, a rendszereket meg kell építeni. Optimista az a terv, amely folyamatos finanszírozási kínálatot feltételez a 2027 és 2028 közötti váltásnál.

Ha a szervezete támogatási bevételre támaszkodik, ez az átmenet pénzforgalmi kockázat, amelyet most érdemes modellezni.

Az összevonás nem biztos, hogy egyszerűsíti az életét

Sok eszközt egyetlen alapba vonni, egyetlen szabálykönyvvel, egyszerűsítésnek hangzik. A gyakorlatban azt is jelentheti, hogy eltérő logikájú, eltérő kedvezményezetti körű és eltérő kockázattűrésű eszközöket szorítanak egy közös keretbe, amely egyiküknek sem áll jól.

A kisebb szervezeteknél ott a konkrét kockázat, hogy egy összevont, egyetlen szabálykönyvvel működő alap a legnagyobb eszköz adminisztratív követelményei felé húz. Figyelje, hogy az egyszerűsített költségelszámolás és a kis kedvezményezetteknek szóló könnyített szabályok túlélik-e a tárgyalást.

A stratégiai területek megmondják, mit fognak finanszírozni

A négy terület világosan kimondja a prioritásokat, és szemmel láthatóan szűkebb annál, ami ma van. A digitális vezető szerephez, a tiszta átálláshoz, a védelemhez vagy a biotechnológiához illő munka jó pozícióban van. Ami nem illik ezekhez, rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben ma van.

Ha a technológiája ezeken a területeken kívül esik, az őszinte tervezési feltevés az, hogy 2027 után egyre kevesebb európai forrás lesz rá.

A politika, és miért fognak változni a számok

A javasolt számok kiindulási álláspontot jelentenek, a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalás pedig a legvitatottabb folyamat az európai politikában. A tagállamok egyhangúságát kívánja, plusz az Európai Parlament egyetértését.

Több szerkezeti feszültség mozgatja majd a számokat:

A nettó befizetők kisebb összeget akarnak. Mindig ezt akarják, és többen ki is mondták.

A kohézió és a mezőgazdaság védői ellenállnak az átcsoportosításnak. A javasolt átalakítás elveszi a pénzt a hagyományos kohéziós és mezőgazdasági keretektől, az ezek mögött álló érdekcsoportok pedig erősek.

A védelem gyorsan bővül, és a védelmi pénznek valahonnan jönnie kell.

A helyreállítási eszköz visszafizetése ebben az időszakban kezdi felélni a költségvetési mozgásteret, ami valódi korlát, és a korábbi keretekben nem létezett.

A múltbeli minta az, hogy a végleges TPK-összegek a bizottsági javaslat alatt jönnek ki. A kutatási program 175 milliárd euróját szilárd számként kezelni oktalanság lenne. A szándékolt irány jelzéseként viszont ésszerű.

Mit tegyen valójában

Pályázzon a jelenlegi programokban, amíg léteznek. A 2026 és 2027 közötti munkaprogramok nagyok, a szabályok pedig ismertek. Ez jobb húzás, mint várni.

Modellezze a 2027 és 2028 közötti átmenetet, ha a támogatási bevétel számít a pénzügyeiben. Számoljon holtidővel.

Nézze meg, illik-e a munkája a négy stratégiai terület valamelyikéhez. Ha nem, és az európai finanszírozás része a stratégiájának, ezt most érdemes tudni.

A Tanács és a Parlament álláspontját figyelje, ne a javaslatot. Akárcsak a jogalkotásnál, a társjogalkotói álláspontok átfedése a megbízható jelzés.

Ne alakítsa át a szervezetét egy el nem fogadott költségvetés köré. Az időtáv hosszú, és a számok mozogni fognak.

Hova illik ez

A mai terepet, vagyis azt, amire ténylegesen pályázhat, a technológiai finanszírozási útmutatónk térképezi fel. Az egyes programokat a Horizont Európáról, a Digitális Európa programról, az EIC Acceleratorról és a STEP-ről szóló útmutatónk mutatja be. Ez utóbbi az az átmeneti koordinációs réteg, amelyet a Versenyképességi Alapnak kellene rendesen felváltania.

Hogyan kérhet segítséget

Szoftvert építünk Európa-szerte működő cégeknek, köztük olyan szervezeteknek is, amelyek munkáját támogatás finanszírozza. A megvalósításban vagyunk hasznosak: megépítjük a műszaki munkát, a jelentéstételhez szükséges bizonyítékot a normál mérnöki munka melléktermékeként állítjuk elő, és gondoskodunk róla, hogy az elkészült rendszer túlélje a finanszírozási időszakot.

Nem vagyunk támogatási tanácsadók. Ha van finanszírozott munkája, amelyet meg kell valósítani, vagy kutatási eredménye, amelyből karbantartható terméknek kell lennie, írjon az office@c9group.dev címre. A munkánkról az EU-piacra lépés oldalon olvashat bővebben.