Az EU digitális jogalkotási menetrendje: mi jön a 2026-os határidők után

A megfelelésről szóló írások többsége már hatályos szabályokkal foglalkozik. Ez hasznos a következő auditra, a tervezéshez viszont használhatatlan, mert a drága döntések architektúra szintjén dőlnek el, az architektúra pedig tizennyolc hónappal a határidő előtt.

Ez a kép másik fele: mi mozog most az európai jogalkotási gépezetben, nagyjából mikor érkezik meg, és ebből mi az, aminek valóban befolyásolnia kell azt, amit ma fejleszt.

Egy figyelmeztetés elöljáróban. A javaslatok változnak, némelyik elhal, a dátumok csúsznak. Az itt leírtak közül semmi nem ok arra, hogy el nem fogadott szöveghez fejlesszen. Arra viszont ok, hogy ne építsen olyat, amit egy nyilvánvalóan érkező szabály később megdrágít.

Hogyan olvassa a szakaszokat

Az európai jog kiszámítható szakaszokon halad végig, és abból, hogy egy ügy éppen hol tart, megmondható, mennyire lehet rá támaszkodni.

Bejelentve a munkaprogramban. A Bizottság közölte, hogy javasolni szándékozik valamit. Szöveg nincs. Irányként hasznos, ennél többre nem jó.

Közzétett javaslat. Van szöveg. Változni fog, gyakran jelentősen, de a szerkezete és a fogalmai már láthatók.

Tanácsi általános megközelítés és parlamenti mandátum. Mindkét társjogalkotónak van álláspontja. Ezzel kirajzolódik a tárgyalási sáv: amiben mindkét oldal egyetért, nagy valószínűséggel túléli a folyamatot.

Trilógus. Zárt ajtók mögötti tárgyalás a Parlament, a Tanács és a Bizottság között. A végeredmény rendszerint valahol a két mandátum között áll be.

Politikai megállapodás, formális elfogadás, hatálybalépés, majd alkalmazás. Az elfogadás és az alkalmazás közötti időszakban zajlik a tényleges munka, és ez jellemzően tizennyolc hónaptól három évig tart.

Gyakorlati szabály: amint mindkét társjogalkotó közzétette a mandátumát, az egyező részek köré biztonságos tervezni. Addig mindent csak iránymutatásként kezeljen.

Most tárgyalás alatt

A digitális omnibusz

A jelenlegi ciklus legnagyobb egyszerűsítési csomagja, 2025 novemberében terjesztették elő. Érinti a GDPR-t, az MI-rendeletet, az adatrendeletet, az ePrivacyt és a kiberbiztonsági jelentéstételt. Az MI-rendeletre vonatkozó részt leválasztották, és az már elfogadott jog: az (EU) 2026/1744 rendelet, amely 2026. július 27. óta hatályos.

A termékcsapatoknak a Bizottság által javasolt 88a. és 88b. cikk a legfontosabb. Ezek a sütikre vonatkozó hozzájárulási szabályokat az ePrivacy irányelvből magába a GDPR-ba emelnék át, kiszélesítenék azokat a kivételeket, ahol nem kell hozzájárulás, hat hónapos türelmi időt vezetnének be az elutasítás után, és jogilag kötelezővé tennék a böngészőszintű, géppel olvasható hozzájárulási jelzéseket.

A GDPR-t és az ePrivacyt érintő fele még el sem jutott a trilógusig. 2026. október 10-én a Tanácsnak nincs tárgyalási megbízatása (az uniós nagykövetek október 7-re tervezett szavazását elhalasztották, értesülések szerint október 11-re), a Parlament bizottságai pedig még mindig a 2026. júniusi jelentéstervezetükhöz benyújtott több mint 1750 módosító javaslaton dolgoznak. A Tanács kompromisszumos szövege a sütikre vonatkozó szabályokat az ePrivacy irányelvben hagyja, kihagyja a 88a. és 88b. cikket, és az elutasítás utáni várakozási időt négy hónapra rövidíti. Ez továbbra is a legvalószínűbb közeli változás abban, ahogy a hozzájárulás a gyakorlatban működik, az olvasatunkat pedig a sütikre vonatkozó hozzájárulásról a digitális omnibusz után szóló írásban fejtettük ki.

Kit érint: mindenkit, aki hozzájáruláskezelő platformot, analitikát, hirdetést vagy személyre szabást üzemeltet.

A digitális euró csomag

A Tanács 2025 decemberében fogadta el az álláspontját, a parlamenti bizottsági mandátumot 43 igennel 14 ellenében hagyták jóvá, a trilógusok pedig 2026 júliusában indultak. Mindhárom intézmény 2026-os lezárásra törekszik. Az EKB pilotja 2027 második felétől fut, az első kibocsátás céldátuma 2029.

A részletek a digitális euró bevezetési útmutatónkban olvashatók.

Kit érint: a bankokat, a pénzforgalmi szolgáltatókat, az e-kereskedelmi platformokat és a POS-rendszerek szállítóit.

Pénzügyi adatokhoz való hozzáférés, ismertebb nevén FiDA

Ez a nyílt pénzügyek ügye. A nyílt bankoláshoz hasonló adathozzáférést terjeszti ki a fizetési számlákon túlra: befektetésekre, nyugdíjakra, biztosításokra és jelzáloghitelekre, és új szabályozott kategóriát hoz létre, a pénzügyi információs szolgáltatóét.

Ezen a listán a FiDA útja volt a leggöröngyösebb. A trilógusokban 2025 közepe után alig volt látható előrelépés, 2026 áprilisában pedig a Bizottság egy nem hivatalos dokumentumban (non-paper) szűkebb hatályt javasolt a Tanácsnak, hogy újra mozgásba hozza a tárgyalásokat. Az alkalmazás szakaszos lenne, és reálisan nem várható az évtized vége előtt.

Kit érint: a fintech-, insurtech- és vagyonkezelési platformokat, és mindenkit, akinek a terméke nyerne a folyószámlákon túli pénzügyi adatokhoz való engedélyezett hozzáféréssel.

Elfogadva, de még nem alkalmazandó

PSD3 és a pénzforgalmi rendelet

A Tanács és a Parlament 2025. november 27-én jutott ideiglenes politikai megállapodásra a fizetési keretszabályozásról. Ez a PSD2 nagyjavítása: szigorúbb csalásmegelőzési kötelezettségek, szélesebb felelősségmegosztás bizonyos csalástípusoknál, köztük a megszemélyesítéses csalásnál, változó erős ügyfélhitelesítés, teljesítménykövetelmények a nyílt bankolási felületekre, valamint a pénzforgalmi intézményi és az elektronikuspénz-kibocsátói szabályozás összevonása.

Az elfogadott szövegek még nem jelentek meg a Hivatalos Lapban. 2026. október 10-én a Parlament eljárási adatlapja szerint a Tanács hivatalos első olvasatbeli álláspontjára várnak, a záró plenáris szavazás tervezett időpontja pedig 2026. december 14. Mivel rendelet és irányelv együtteséről van szó, egy része közvetlenül alkalmazandó, más része átültetést igényel. Az alkalmazás inkább az évtized vége felé várható, mint azonnal.

Kit érint: minden olyan terméket, amely fizetést kezdeményez, ügyfélpénzt kezel vagy nyílt bankolási API-kat használ.

Előterjesztve, az álláspontok formálódnak

Az európai üzleti tárca

Az európai digitális személyazonossági tárca vállalati párjaként terjesztették elő. Míg az EUDI-tárca egy magánszemély hitelesítő adatait tárolja, az üzleti tárca egy cégét: nyilvántartási adatokat, meghatalmazásokat, képviseleti jogokat, tanúsítványokat, valamint a határokon átnyúló, aláírt dokumentumcsere lehetőségét.

A Tanács 2026. június 9-én fogadta el a tárgyalási álláspontját, a Parlament ITRE bizottsága pedig 2026. szeptember 10-én elfogadta a jelentését és a tárgyalási megbízatást, így a trilógusok megkezdődhetnek. A cél az, hogy 2026 végéig politikai megállapodás szülessen. A Bizottság azt javasolta, hogy a közszféra szervei a hatálybalépéstől számított 24 hónapon belül fogadják el az üzleti tárcákat; a Tanács szövege ezt a határidőt egy későbbire cseréli: két évvel azutánra, hogy az utolsó végrehajtási jogi aktusok alkalmazandóvá válnak.

A részletek az európai üzleti tárcáról szóló útmutatónkban szerepelnek.

Kit érint: mindenkit, aki B2B-beléptetést, beszerzést, beszállítói ellenőrzést, e-számlázást vagy szabályozott üzleti folyamatokat fejleszt.

A felhő- és MI-fejlesztési rendelet

A Bizottság technológiai szuverenitási napirendjének zászlóshajója, 2026. június 3-án terjesztették elő COM(2026) 502 számon. Kiterjed a kutatásra és innovációra, az adatközpontok gyorsabb engedélyezésére (a kitűzött cél, hogy az EU adatközpont-kapacitása 2030-ig legalább megháromszorozódjon), valamint egy egységes uniós keretre, amely négy szuverenitási garanciaszintet határoz meg a felhőszolgáltatásokra. A közbeszerzőknek legalább az 1. szintet kellene beszerezniük, a közrend szempontjából fontos tevékenységekhez pedig a 2. és 4. közötti szinteket.

A háttérben a nem európai felhőszolgáltatóktól való függés áll, és a tényleges szorítást valószínűleg a közbeszerzés fogja jelenteni, nem a magánvásárlók közvetlen szabályozása.

A részletek a felhő- és MI-fejlesztési rendeletről szóló útmutatónkban találhatók.

Kit érint: a felhőszolgáltatókat, mindenkit, aki európai közszférabeli vevőknek ad el szoftvert, és mindenkit, akinek az architektúrája egyetlen hiperskálázóra épül.

A digitális hálózatokról szóló rendelet

Több halasztás után, 2026 januárjában terjesztették elő. Átírja a távközlés szabályozását: spektrumharmonizáció, az elektronikus hírközlés egységes piaca, hálózatbiztonsági szabványok, és a régóta húzódó vita arról, hogy a nagy forgalomkeltőknek hozzá kell-e járulniuk a hálózati költségekhez.

Kit érint: a távközlési szolgáltatókat, a CDN- és összeköttetés-szolgáltatókat, és minden olyan szolgáltatást, amelynek a gazdaságossága olcsó tranziten múlik.

A digitális méltányossági rendelet

2026 negyedik negyedévére időzítve, tehát még jó ideig javaslat marad, nem jogszabály. Célkeresztjében a sötét minták, a függőséget okozó tervezés, az influenszermarketing és a fogyasztói sérülékenységet kihasználó személyre szabás áll, beleértve a személyre szabott árazást is.

Erre jóval az alkalmazás előtt érdemes figyelni, mert olyan felületi mintákat vesz célba, amelyektől sok termék konverziója ma függ. A részletek a digitális méltányossági rendeletről szóló útmutatónkban olvashatók.

Kit érint: minden fogyasztói terméket, különösen az előfizetéses, a játék-, a piactér- és a közösségi termékeket.

A chiprendelet felülvizsgálata

A Bizottság 2026. június 3-án javasolta a 2.0-s chiprendeletet (Chips Act 2.0, COM(2026) 504), amely hatályon kívül helyezné és felváltaná a 2023-as chiprendeletet. Az első chiprendeletet széles körben az ambícióihoz képest gyengének tartották. Az új szöveg válságkezelési eszközöket is bevezet, köztük a kritikus ágazatoknak szóló elsőbbségi megrendeléseket, a gyártólétesítmények és a tervezés támogatása mellett. A finanszírozási oldalt a chiprendelet finanszírozási útmutatónk fedi le.

Kit érint: a félvezető- és hardvercégeket, és mindenkit, aki az európai iparpolitikai pénzt követi.

Közbeszerzési reform

A Bizottság 2026. szeptember 9-én terjesztette elő a közbeszerzési rendeletet (COM(2026) 590). Ez a három 2014-es közbeszerzési irányelvet egyetlen rendelettel váltaná fel, és európai preferenciakeretet vezetne be, amely lehetővé teszi, hogy a közbeszerzők stratégiai területeken korlátozzák a részvételt vagy előnyben részesítsék az uniós származást. Ha európai közszférabeli vevőknek ad el, jó tudni: a technológiai politika meglepően nagy része éppen a beszerzési szabályokon keresztül jut el önhöz.

Kit érint: mindenkit, akinek közszférabeli bevétele van Európában.

Bejelentve, még alaktalan

Több kezdeményezést szöveg nélkül jeleztek: kvantumrendelet (2026 második negyedévére tervezték, 2026. október 10-ig sem terjesztették elő, és értesülések szerint 2027-re csúszhat), további munka a tudományban használt mesterséges intelligenciáról, valamint az európai egészségügyi adattér bevezetésének folytatása. Ott van még a régóta húzódó, a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló rendelet, közismertebb nevén a chatellenőrzés, amely többször megakadt az ügyféloldali szkennelés kérdésén, és máig megoldatlan.

Ezeket elég a látókörében tartani. Tudni róluk ér valamit, tervezni rájuk nem.

Mi ment a másik irányba

Azt is érdemes tudni, mit vontak vissza vagy soroltak hátra, mert a megjelent kommentárok jó része ezt nem követte le.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségi irányelvet visszavonták. Az ePrivacy rendeletet, amely évekig nem jutott sehová, elengedték, a tárgykörét pedig a digitális omnibuszon keresztül rendezik. A zöld állításokról szóló irányelvnek nehéz útja volt, a végleges alakja pedig még nem dőlt el, a kapcsolódó fogyasztói jogok megerősítéséről szóló irányelv viszont ettől függetlenül 2026. szeptember 27. óta alkalmazandó.

Az egyszerűsítés mostanra kifejezett politikai téma lett. Ez nem jelent összességében kevesebb szabályozást, azt viszont igen, hogy egyes ügyeket inkább összevonnak, mint hogy újakat tegyenek melléjük.

Hogyan használja ezt erőpazarlás nélkül

Egy ilyen lista láttán az a kísértés, hogy nyilvántartót készítsen, és minden sorhoz felelőst rendeljen. Ebből egy táblázat lesz, semmi más.

Ami valóban működik:

Rendezze aszerint, hogy igényel-e tervezési döntést. A hozzájárulási architektúrát, a személyazonosság és a hitelesítő adatok kezelését, a fizetési mód absztrakcióját és az adathozzáférési felületeket utólag drága beépíteni. A jelentéstételi folyamatokat és a dokumentációt nem. Az elfogadás előtti cselekvést csak az első kategória indokolja.

Keresse a közös alapot. A jól megépített hozzájárulási infrastruktúra kiszolgálja a digitális omnibusz változásait. Az EUDI-tárcához épített hitelesítőadat-ellenőrzés nagyrészt kiszolgálja az üzleti tárcát is. A fizetési mód absztrakciója egyformán kiszolgálja az azonnali fizetéseket, a Werót és a digitális eurót. Három ügy, egyetlen platformmunka.

A mandátumokat figyelje, ne a javaslatokat. Amikor a Tanács és a Parlament is közzétette az álláspontját, a két szöveg átfedése a biztonságos zóna. Ekkor érdemes elkezdeni a fejlesztést, nem a javaslat közzétételének napján.

Írja le, mit döntött és mikor. Ezek a szabályozások jórészt elvárják, hogy meg tudja indokolni a döntéseit. Egy rövid, dátumozott architektúradöntési feljegyzés többet ér, mint egy utólag megírt szabályzat.

Hol jövünk mi a képbe

Európában működő cégeknek fejlesztünk és tartunk karban szoftvert, ami egyre inkább azt jelenti, hogy olyan rendszereket építünk, amelyek újraírás nélkül is elbírják a szabályozási változást. A munka java része látványtalan: absztrakció a megfelelő illesztéseknél, kifejezett állapotkezelés, és konfiguráció ott, ahol a jogszabály szándékosan hagyott mozgásteret egy számnál.

Ha szeretné látni, ezek közül melyik ügy érint valóban egy konkrét terméket, írjon az office@c9group.dev címre. A már hatályos szabályokat a 2026-os EU digitális megfelelési útmutatónk térképezi fel, az európai munkánkról pedig az EU-piacra lépés oldalon olvashat bővebben.

Mérnökök vagyunk, nem jogászok, és ez tervezési térkép, nem jogi tanácsadás. A fentiek mind változhatnak addig, amíg meg nem jelennek a Hivatalos Lapban.